A nyelv modularizálódó hálógrammatikája

0 értékelés alapján:

Dr. Fehér Krisztina (egyetemi tanársegéd - Debreceni Egyetem BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszék)

A felvételek megtekintéséhez az Adobe Flash Player szoftver egy újabb verziójára van szükség. Az Ön számítógépén egy régebbi változat található, vagy a lejátszó még nincs telepítve. Kattintson ide az újabb változat telepítéséhez!
slidelista  
  • Feltöltő:

    tkis
  • Felvétel ideje:

    2011. április 18.

    Felvétel hossza:

    1ó 2p 51mp
  • Feltöltés ideje:

    2011. április 19.
  • Címkék:

    társas-kognitív nyelvészet, hálógrammatika, belső–külső nyelvészet, modularizmus, univerzális grammatika, innátizmus, neurolingvisztika, epigenezis, genotípus, fenotípus, Williams-szindróma, szinaptikus plaszticitás, „nyelvi” rendellenességek, modularizáció, nyelvi amőba, magzati tanulás, statisztikai tanulás, mikrojegy, kognitív nyelvháló, szabály, minta, analógia, panta rhei, láncváltozás, gyenge pontok, prototípus, Saussure, Chomsky, Szathmáry Eörs, Karmiloff-Smith, MacWinney
  • Tudományterületi besorolás:

    Nyelvtudomány, Nyelvészet
  • Megtekintések:

    207
  • Dr. Fehér Krisztina (előadó)

    egyetemi oktató
    egyetemi tanársegéd - Debreceni Egyetem BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszék
  • Dr. Kis Tamás (szervező)

    egyetemi oktató
    egyetemi docens - Debreceni Egyetem BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszék
  • Pozsonyi Ákos (operatőr)

    ev
    munkatárs - ev

Leírás

A nyelvtudományban a nyelvet elsősorban olyan önálló rendszerként értelmezik, amelynek egyes komponensei társas-kognitív kontextusuktól és egymástól is jórészt függetlenek. Ez a szemléletmód tulajdonképpen már Saussure nyelvészetét jellemzi, tételszerű, főként az elmére vonatkoztatott megfogalmazása azonban inkább a generatív nyelvelmélethez köthető: Chomsky szerint a nyelvtan általános, absztrakt rendszere (az ún. univerzális grammatika) egy zárt, szintaktikai meghatározottságú mentális struktúra, amelynek egyes moduljai maguk is autonóm módon működnek. Az előadás arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a nyelv ontogenezise ennek a közkeletű elképzelésnek neurológiai és kognitív szempontból egyaránt ellentmond: a nyelvelsajátítási, illetve a későbbi nyelvi szocializációs folyamatok arra mutatnak, hogy a grammatikának szükségszerűen egy olyan heterogén, dinamikus rendszernek kell lennie, ami az elme egészébe széleskörű, elemi szintű hálókapcsolatokkal, fokozatosan modularizálódva ágyazódik be.

Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe » A nyelv modularizálódó hálógrammatikája

  • 2011. április 18., Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe 9., előadás

A nyelvtudományban a nyelvet elsősorban olyan önálló rendszerként értelmezik, amelynek egyes komponensei társas-kognitív kontextusuktól és egymástól is jórészt függetlenek. Ez a szemléletmód tulajdonképpen már Saussure nyelvészetét jellemzi, tételszerű, főként az elmére vonatkoztatott megfogalmazása azonban inkább a generatív nyelvelmélethez köthető: Chomsky szerint a nyelvtan általános, absztrakt rendszere (az ún. univerzális grammatika) egy zárt, szintaktikai meghatározottságú mentális struktúra, amelynek egyes moduljai maguk is autonóm módon működnek. Az előadás arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a nyelv ontogenezise ennek a közkeletű elképzelésnek neurológiai és kognitív szempontból egyaránt ellentmond: a nyelvelsajátítási, illetve a későbbi nyelvi szocializációs folyamatok arra mutatnak, hogy a grammatikának szükségszerűen egy olyan heterogén, dinamikus rendszernek kell lennie, ami az elme egészébe széleskörű, elemi szintű hálókapcsolatokkal, fokozatosan modularizálódva ágyazódik be.