Kulturális logika vagy emancipatorikus esemény? Kapitalizmus és irodalom
137
Kulturális logika vagy emancipatorikus esemény? Kapitalizmus és irodalom
A kritikai kultúraelméletben Lukácstól Debord-on át Fredric Jamesonig ívelő meggyőződés, hogy a kapitalizmusnak létezik olyan transzcendentális formája, amely minden társadalmi részrendszerben, így a kultúrában is uralkodóvá válik. "Az áruformának át kell járnia és a maga képére kell formálnia a társadalom életének valamennyi megnyilvánulását" -- írta Lukács György a Történelem és osztálytudatban. Az irodalmi nyelv -- mint a kultúra bármely más jelensége -- ebből fakadóan csupán e forma egyik (emancipatorikus vagy alávetett) kifejezési módja lehet. Elgondolhatjuk-e a kapitalizmust e logika nélkül? Elgondolhatjuk-e az irodalmi nyelvet eseményként, ahelyett, hogy kifejezésként gondolnánk el, anélkül hogy feladjuk az emancipatorikus irodalom lehetőségét, és a semmitmondásra, szórakoztatásra, szellemességre egyszerűsítenénk feladatát? A"kapitalizmus kulturális logikája" sehova nem vezető hipotézis, üres szókép, ami tetszőleges, és végső soron minden modern kulturális fenoménban a kapitalizmus kifejeződését látja és láttatja.
több