A klasszikus fizika válsága
157
A klasszikus fizika válsága
[A videó megegyezik a Relativitáselmélet középszinten alcsatorna 4. részével, de nincs kapcsolatban a relativitáselmélettel.] A 19. században az elektromosságtan fejlődése olyan felismerésekhez vezetett, melyek ellentmondásba kerültek a Newton-féle abszolút tér és idő fogalmával, illetve a Galilei-féle relativitási elvvel. Maxwell az elektrodinamikára vonatkozó egyenletei segítségével levezette, hogy a fény sebessége 300 ezer km/s, de az eredményhez nem kapcsolódott semmiféle vonatkoztatási rendszer. A kísérletek szerint a fénysebesség nem függ sem a fényforrás, sem pedig a megfigyelő mozgásától. Ezt az ellentmondást csak a speciális relativitáselmélet tudta feloldani. A relativitáselméletet a Relativitáselmélet középszinten lejátszási lista mutatja be. Megjegyzések 5:47 A mondat helyesen: Ezt a feltételezést a törvényeibe is belefoglalta. 7:51 CT: komputertomográf, MRI: mágnesesrezonancia-képalkotás Lásd például: https://hu.wikipedia.org/wiki/Komputertomogr%C3%A1fia https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1gnesesrezonancia-k%C3%A9palkot%C3%A1s 13:04 Az elektromágneses hullámok leszakadnak a hullámforrásról, és terjedésükhöz nincsen szükség semmilyen közegre. Így sebességük, a relativitáselmélettől függetlenül, eleve nem függ a hullámforrás sebességétől. Mégis hangsúlyozni fogom ezt a tulajdonságot, mert nem nyilvánvaló az elektrodinamikában kevésbé jártas nézők számára. A hanghullámok is leszakadnak a hullámforrásról, mégis függ a sebességük a hullámforrás sebességétől (igaz, terjedésükhöz szükség van valamilyen közegre, például levegőre). A hangnál természetesen a földhöz viszonyított sebességekről van szó. A relativitáselmélet azt állítja (a Michelson-Morley-kísérlet alapján), hogy a fény sebessége nem függ a megfigyelő sebességétől sem.
több