A klasszikus fizika válsága

[A videó megegyezik a Relativitáselmélet középszinten alcsatorna 4. részével, de nincs kapcsolatban a relativitáselmélettel.]
A 19. században az elektromosságtan fejlődése olyan felismerésekhez vezetett, melyek ellentmondásba kerültek a Newton-féle abszolút tér és idő fogalmával, illetve a Galilei-féle relativitási elvvel. Maxwell az elektrodinamikára vonatkozó egyenletei segítségével levezette, hogy a fény sebessége 300 ezer km/s, de az eredményhez nem kapcsolódott semmiféle vonatkoztatási rendszer. A kísérletek szerint a fénysebesség nem függ sem a fényforrás, sem pedig a megfigyelő mozgásától. Ezt az ellentmondást csak a speciális relativitáselmélet tudta feloldani.
A relativitáselméletet a Relativitáselmélet középszinten lejátszási lista mutatja be.

Megjegyzések
5:47 A mondat helyesen: Ezt a feltételezést a törvényeibe is belefoglalta.
7:51 CT: komputertomográf, MRI: mágnesesrezonancia-képalkotás
Lásd például:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Komputertomogr%C3%A1fia
https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1gnesesrezonancia-k%C3%A9palkot%C3%A1s
13:04 Az elektromágneses hullámok leszakadnak a hullámforrásról, és terjedésükhöz nincsen szükség semmilyen közegre. Így sebességük, a relativitáselmélettől függetlenül, eleve nem függ a hullámforrás sebességétől. Mégis hangsúlyozni fogom ezt a tulajdonságot, mert nem nyilvánvaló az elektrodinamikában kevésbé jártas nézők számára. A hanghullámok is leszakadnak a hullámforrásról, mégis függ a sebességük a hullámforrás sebességétől (igaz, terjedésükhöz szükség van valamilyen közegre, például levegőre). A hangnál természetesen a földhöz viszonyított sebességekről van szó.
A relativitáselmélet azt állítja (a Michelson-Morley-kísérlet alapján), hogy a fény sebessége nem függ a megfigyelő sebességétől sem.