Kozmofizika 2009

A fizika alapfogalmai és törvényei földi megfigyelések, laboratóriumi kísérletek elemzése során alakultak ki. E jelenségekhez illeszkednek elképzeléseink a törvények alkalmazhatóságáról, lehetséges következményeiről is. Sokszor meglepetésekbe, olykor feloldhatatlannak tűnő paradoxonokba ütközik a laikus, de még a gyakorló fizikus is, amikor földi fizikai fogalmait olyan, a jól ismertektől gyökeresen elütő körülmények leírására akarja alkalmazni, amilyenek a csillagok világában viszont mindennaposnak számítanak. Még vadabb ellentmondások várnak arra, akik a kozmológia, az Univerzum egészének fizikája megalapozására kívánják használni a földi körülmények között kialakult fogalmakat, elméleteket. A paradoxonok feloldására fordított elméleti erőfeszítés általában busásan megtérül: a csillagok és galaxisok fényében új szemszögből látjuk a jól ismert(nek tűnő) fizikai fogalmakat, törvényeket, sokkal mélyebben bepillanthatunk igazi jelentésükbe, működésük mechanizmusába, és persze többet tudhatunk meg magáról az Univerzumról is. Gyakran előfordul az is, hogy a csillagászati alkalmazás a fizikai törvények új aspektusait tárja fel, esetleg módosítanunk kell a korábban ismert törvényeken, sőt olykor új törvények létezésére is következtethetünk. Sorozatunkban a fizika- és csillagászat- (sőt a matematika-)történet néhány ilyen jellegű epizódját idézzük fel, eljutva a legfrissebb, aktuális fejleményekig.