Arisztokrata női sorsok

Zsoldos Ildikó (Nyíregyházi Főiskola) előadása a 19. Szabolcs-szatmár-beregi Nemzetközi Levéltári Napokon Nyíregyházán.

Az előadás a 19. századi magyar történelem egyik befolyásos formálójának, Dessewffy Emil grófnak két leányunokáját, a Vécsey család szatmári ágából származó Vécsey Mária (1864-1928) és Magda (1873-1960) bárónőt veszi górcső alá. A két arisztokrata hölgy neveltetésére, életmódjára, sorsának alakulására vonatkozóan elsősorban a Kolozs Megyei Állami Levéltárban (Arhivele Nationale-Directia Judeteana Cluj) őrzött családi archívumban fellelhető korrespondencia, naplók, végrendeletek, nekrológok, gazdasági iratok és egyéb feljegyzések szolgálnak primer forrásul.
A történettudomány által meglehetősen elhanyagolt szatmári Vécseyek a patriotizmusnak azzal a válfajával azonosultak, amely összeegyezethető a Habsburg-dinasztia iránti lojalitással. Számos területen kimutatható szoros kapcsolódásuk az uralkodóházhoz.  A két baronesse komparációján keresztül lehetőségünk nyílik rávilágítani a történelmi arisztokrácia 19. századi, 20. század eleji élénk társasági életére, a főúri famíliák házasságok révén való összefonódására, a szűkebb és tágabb családon belüli kapcsolati hálóikra, gondolkodásmódjukra, értékrendjükre, az országos és a lokális politikáról való vélekedésükre.
A hosszú 19. század viszonylag nyugodt arisztokrata családtörténetét megszakította Trianon, amely a szatmári Vécseyek birtokainak túlnyomó többségét Csehszlovákia és Románia határai mögé helyezte át.