Egy lapkiadási sikertörténet a 19. századból: a Vasárnapi Újság

Egy lapkiadási sikertörténet a 19. századból: a Vasárnapi Újság (14)

„A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana” Lendület-kutatócsoport és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös konferenciája a hosszú 19. század egyik legnagyobb hatású és sikerű enciklopédikus-családi-ismeretterjesztő hetilapja, a Vasárnapi Újság (1854–1921) történetének és irodalmi-gazdasági hátterének, kapcsolatának kutatásához kíván hozzájárulni. Az éppen száz éve megszűnő lap – noha a korszak irodalom-, tudomány- és művészettörténetének legfajsúlyosabb sajtóforrása –, nem áll kellőképpen a kutatás fókuszában.

A legendás könyvkiadó, Heckenast Gusztáv 1854-ben alapította meg angolszász minták alapján hetilapját, mely az olvasók széles rétegének, szándéka szerint egy alapműveltséggel és érdeklődéssel rendelkező család minden tagjának kínált elérhető, olvasható, szórakoztató és informatív tartalmat. A passzív rezisztencia korában születő orgánum hetek alatt példátlan népszerűségre tett szert, az év végére 7000 előfizetője lett. Heckenast a hiánypótló műfajt hazánkban meghonosítani kívánó innovatív elgondolása mellett garancia volt a sikerre az induló szerkesztőgárda: Jókai Mór, Gyulai Pál és a lapengedélyt biztosító Pákh Albert személye. Három-négy évtized múltán már a Franklin Társulat részvénytársaság kiadványaként 80 000–90 000-es példányszámot ért el. A Vasárnapi Újság megszűnéséig a szinte teljes hazai tudományos élet írásait közölte, csupán néhány példát kiemelve Cholnoky Jenő, Pulszky Ferenc és Károly, Rómer Flóris, Sámi Lajos munkáit. A legkülönbözőbb szellemi-világnézeti hátterű szépírók is szívesen adtak írásokat a nagy olvasottsággal rendelkező orgánumnak Vajda Jánostól Reviczky Gyulán, Ambrus Zoltánon, Eötvös Károlyon át Ady Endréig és Babits Mihályig.
Polecolit, https://polecolit.abtk.hu

More Less