Mozgásművészetek a megvilágosodás ösvényén

A legtöbben, amikor a Buddháról, vagy a megvilágosodásról hallanak, az ülőmeditáció képe jelenik meg "lelki" szemük előtt. Ezért egy olyan elképzelés vált általánossá, mely szerint az Ösvény célja egyfajta passzív állapot, a folyamatok, mozgások leállása. Igen érdekes, hogy ennek éppen az ellenkezője igaz, valójában mintha mi, hétköznapi emberek lennénk lefagyva, egyfajta passzív állapotban, megkötözve a saját elképzeléseink és szenvedélyeink által, a megvilágosodás állapota azonban kötöttségek nélküli rendkívül mély, de egyben dinamikus állapot. A Buddha módszerének csak az első része foglalkozik a tudatfolyamatok leállításával, ez az összpontosítás gyakorlata. Ezt azonban mindig követnie kell a mozgás szemlélésének, átélésének, vagy mozgás gyakorlatoknak. Csak így érhető el a teljes felszabadulás, hiszen maga az élet mozgás. Az nem mindegy, hogy a szamszárikus körforgást követjük, vagy mi forgatjuk a Tan Kerekét. A fentiek indokolják többek közt a buddhista mozgásművészetek gazdag világának létét.