A történetíró személyes forrásai
291
A történetíró személyes forrásai
19. Szabolcs-szatmár-beregi Nemzetközi Levéltári Napok nyitó előadása Nyíregyházán. mint a privát források általában, jóllehet a historiográfia ritkán tematizálja ennek a forrástípusnak a sajátszerűségeit. Szinte természetesnek tűnik, hogy a historikus naplói, levelei, visszaemlékezései szerves alkotórészei a történetírás történetének. Előadásunkban két kérdésre keressük a választ: 1. A történetíró által hátrahagyott személyes források segítségével megtudhatunk-e valami mást, valami lényegeset a történetírói alkotó munka természetéről, annak kulisszatitkairól? 2. A személyes források segítségével láthatóvá válik-e valami olyan a tudomány meghatározottságai közül, ami az ún. hivatalos források, vagy a művek alapján nem lenne érzékelhető, bizonyítható? Elemzésünk anyagául két példát választottunk: egy folyóirat szerkesztésének alakulásán és egy kutatási projekt (egy könyv) felépítésén és megvalósulásán keresztül mutatjuk be a személyes források jelentőségét a történetírás történetének megismerésében. Az egyiket, a ’Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle’ történetét a 19-20. század fordulójáról merítettük. A másik, ’A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában’ című kétkötetes munka először 1965-ben látott napvilágot, de fogantatása az ötvenes évek végére nyúlt vissza. A professzionialis történetírás két korszakát mintegy félévszázad választja el egymástól, két tudományszervezési modell működését láthatjuk, két közlési médiumot (folyóirat, könyv) hasonlíthatunk össze, mégis mindkettőben élesen kirajzolódik a történetíró személyiségének, s a személyes forrásoknak a szerepe, jelentősége a történészi munka historikumának feltárásában, megértésében.
több