Az első lopás mint gazdasági és erkölcsi példázat
37
Az első lopás mint gazdasági és erkölcsi példázat
Arany János közismertnek korántsem mondható 1853-ban megjelent kisebb elbeszélő költeménye, Az első lopás kínálja magát egy gazdasági-poétikai értelmezésre: Gazdag Imre sorsával Arany példázatot kívánhatott nyújtani a nép (konkrétan a Falui Esték olvasói) számára az erkölcsi pusztulás, a bűnbe sodródás majd az anyagi és erkölcsi boldogulás lefestésével. Előadásom első részében a költemény gazdasági relevanciájú elemeit mutatom be Imre életútjának kezdeti és záró időszaka révén, az elszegényedés és a gazdaggá válás prezentálását. Az elbeszélő költemény ugyanakkor erkölcsi példázatot is nyújt, ráadásul az etika a műben való megjelenésének mellőzésével a költemény címe, Az első lopás is értelmezés nélkül marad. Előadásom második részében a költői elbeszélés legterjedelmesebb részével, Imre életútja középső szakaszával, a bűn örvényébe sodródással és a büntetéssel foglalkozom. Úgy tűnik, Arany ezen költői alkotása ezer szálon kötődik Eötvös József prózaepikai alkotásaihoz, előadásomban ezekre a részletekre is figyelmet szeretnék fordítani, természetesen maradva a gazdasági és az etikai-poétika témáinál.
több