Tájképek és régió-képzetek a Vasárnapi Ujságban 1854 és 1870 között

Előadásomban a Vasárnapi Ujság hasábjain 1854 és 1870 között megjelent illusztrált tájábrázolásokat és jellegzetes magyar vidékekről szóló szövegeket vizsgálom. Gondolatmenetem kiindulópontja az a sok szempontból megalapozottnak tűnőtézis, hogy az illusztrált közművelődési újság laptípusa, azon belül is a kimagaslóan sikeres Vasárnapi Ujság volt az egyik legfontosabb médiuma a nemzet imaginárius megteremtésének, a széles körben terjeszthető magyar nemzeti kultúra kimunkálásának a 19. század második felében a művelt középosztály számára. S ebben a folyamatban nagy szerepet játszottak az egyes karakterisztikus magyarországi régiókról szóló ábrázolások, leírások is. Jelen vizsgálódás nem kiragadott, jelentősnek gondolható tájleíró/utazási szövegek szoros olvasását és értelmezését ígéri, sokkal inkább a tárgyalt korszakban megjelent tájábrázolások tendenciáiról, visszatérő jellegzetességeiről igyekszik képet adni, összevetve az eredményeket a korszak néhány reprezentatív népismereti és történeti kiadványának témarepertoárjával és ábrázolásmódjával. Emellett az elemzés arra is kitér, hogy a megjelenített régiók, tájegységek karakterizálása milyen kapcsolódásokat mutat a század második felében fejlődésnek induló honi turizmus gazdasági érdekeivel, ideológiáival, értékrendszerével.