Mennyi az annyi – és kinek?

A kiegyezés rendszerváltó időszakának alapvető feladata volt az új minisztériumok és az állami kulturális-művészeti intézményrendszer felállítása és kiépítése.  Ezek  anyagi  vonzatáról  azonban  keveset  tudunk.  Még  kevesebbet arról, hogyan, mire és mennyit költött az állam, azaz az új oktatási-, vallási és kulturális minisztérium az irodalmi és művészeti szereplők, illetve bizonyos  projektek,  vállalkozások  szponzorálására  és  segítésére.  Felfedezhető-e ebben bármiféle rendszer, transzparencia vagy pláne kivételezés és  részrehajlás?  Milyen  jogcímeken,  kik  kaphattak,  és  vajon  mennyit  az éppen hogy elinduló új állami felügyeletű és elosztású pénzekből? Az  eligazodás  kétségtelenül  nehéz,  hiszen  a  korabeli  állami  költségvetés
teljesen  más  rendszerben,  más  rovatokkal  készült,  így  nehéz  az  összehasonlítás  a  maival.  Az  sem  segíti  a  tisztánlátást,  hogy  az  1956-os belövésnél  –  az  akkori  nevén  –  Országos  Levéltár  Bécsi  kapu  téri  épületének épp az a szárnya roncsolódott leginkább, ahol a 19. századi VKM-
iratok is voltak, és amelyeknek túlnyomó része megsemmisült. Mégis,  vajon  mit  lehet  kiolvasni  a  felkutatható  adatokból  és  költségvetési sorokból?