„[…] óhajtandó volna ezekből gyűjteményünk számára minél többet szerezni...”

A keleti műgyűjtésben nagy szerepe van a magángyűjtőknek és a felajánlásnak. Magyarországon a századforduló környékén egy olyan művészeti infrastruktúra jött létre, amelyben kialakult a műkereskedők, műgyűjtők és mecénások kapcsolata és ez jelentőssé tette a japán tárgyak importját, amely nagy hatással volt a kortárs művészeti, irodalmi életre. A századforduló alkotásaiban gyakran érhető tetten a japán tematika, Gozsdu Elek, Justh Zsigmond, Harsányi Kálmán műveiben gyakran olvashatunk japán dísztárgyakról, japán irodalmi alkotásokra való utalásokról. A japonizmus irodalmi megjelenése összefüggésben áll a kiegyezés utáni Japán-expedíciókkal és a keleti műgyűjtés eredményeivel. A magángyűjtemények felajánlásával a hazai kollekcióba legfőképpen iparművészeti és néprajzi jellegű darabok kerültek. A gyűjtők közt számos olyan művész található, aki a hazai művészeti élet megújítói közé sorolható, közülük kiemelkedik Vay Péter, akinek útleírásai komplex társadalmi, művészeti megfigyelésekről adnak számot. Vay egyik legjelentősebb műve A keleti féltekén* című útiregény, amely kalandos keleti útját írja le. Vay két kötetben számolt be művészettörténeti meg-figyeléseiről (Nippon esztétikája. A japán festészeti iskolák, azok mesterei és műemlékei, Kelet művészete és műízlése). 1907-ben fogalmazódott meg a Szépművészeti Múzeum grafikai anyagának japán metszetekkel való bővítésének igénye, amelyet a vallás és közoktatásügyi minisztérium támogatott. Vay Péter volt az, aki vállalkozott a helyszíni gyűjtésre, mivel keleti utazásai és missziós tevékenysége által nagy tapasztalattal és kiterjedt ismeretségi körrel rendelkezett. Vay előzetes terveit, Korea történelmének részletes feldolgozását korábban nem támogatta Wlassics Gyula, azonban az új miniszter, Apponyi Albert elfogadta Vay japánnal kapcsolatos terveit és anyagi támogatást biztosított a számára. A Vay Péter által gyűjtött műtárgyak 1907 októberében érkeztek meg Magyarországra és a műtárgyegyüttes rendszerezésére, katalogizálására Felvinczi Takács Zoltán kapott megbízást. A gyűjtemény katalógusa 1908-ban jelent meg Felvinczi Takács Zoltán leírásaival, amelyhez Vay Péter írt bevezetőt. Az új szerzeményeket bemutató „Japán művészeti kiállítás“ 1910 májusában nyílt meg az Országos Magyar Szépművészeti Múzeumban. A Vay Péter által létrehozott gyűjtemény ma a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum tulajdonát képezi, ahol ugyancsak előtérbe kerül a felajánlás és az ajándékozás szerepe. A Magyarországon megjelenő japonizmus egy olyan unikális helyzetet teremtett, amelyben a mecenatúra, a műgyűjtés és az irodalom sajátos összefonódása figyelhető meg, a kutatás ennek a kapcsolódásnak a vizsgálatára törekszik.
A címbeli idézet forrása: Henszlmann Imre, Az archeologiai bizottság utasítása a keleti műemlékekre és régiségekre nézve, Archeológiai Értesítő 1868-1869, 95.
*Vay Péter, A keleti féltekén, Franklin Társulat, Budapest, 1918.