Nemzeti kultúra, nemzeti ipar és kapitalizmus az 1840-es években

Kossuth Lajos lapjában, a Pesti Hírlapban fontos téma volt a honosítás, a nemzeti gyárvéd-egyesületek  kérdése  és  a  nemzeti  kultúra  intézményi  formáinak  (pl. olvasóegyletek, Casino) közösségi szolgálata és hasznossága. Előadásomban  –  többek  között  –  Beöthy  Zsigmond  (1819–1896)  publicisztikáit vizsgálom  meg.  Beöthy  szépíróként  is  ismert  volt  a  korban,  s  komoly  politikaipályát futott be.  A ’40-es években több publicisztikájában tárgyalta a honosításkérdését,  s  egy  helyen  kitért  Robert  Owen  gyárainak  struktúrájára. Értelmezésében  Owen  gyáraiban  a  dolgozók  nem  napidíjat  kapnak,  hanem  a nyereségből részesednek. A termelés mechanizmusának alapvető különbségeire azonban – ezen a szöveghelyen – nem reagált. Előadásomban  igyekszem  körüljárni,  hogy  a  korabeli  irodalomban  és publicisztikában reflektált-e – és ha igen, milyen módon – a gazdasági rendszerek(s a nem-gazdasági alrendszerek) kapitalista dinamikája.