Irodalmi piac vagy piacosított irodalom: Jókai Mór szerepei a kapitalista irodalmi termelési módban

N. N. Feltes a kapitalista irodalmi termelést az irodalom elsődleges médiumának tekintett könyvre fókuszálva háromtényezős folyamatként írta le (író, kiadó, kereskedő). Mivel azonban a 19. századi kontinentális irodalmi piacon az irodalomkönyvet megelőző médiuma az első világháborúig a napi- és (kisebb mértékben a) hetilap vagy folyóirat, ezért a kontinentális Európában a 19. század második felében a kapitalista irodalmi árutermelés ötszereplős. Az író, a könyvkiadó és a könyvkereskedő mellett ebben a kontinentális modellben fontos szerepet kap a coautorként értett lapszerkesztő és a tárcaügynökség. Mindennek azért is lehet különös jelentősége, mert ezek a tényezők nemcsak a szövegáru terjedését, hanem az irodalom jogi keretrendszerét és az írói szereplehetőségeket is befolyásolják a kapitalista irodalmi termelési módon belül. Jókai az irodalmi piacon több szerepben van jelen. Nemcsak szerzőként, a szöveg-árutulajdonosaként, hanem szerkesztőként és lapkiadóként is aktív résztvevője az irodalmi termelésnek. Fontos tisztázni azonban azt a kérdést, miként viszonyulnak Jókai különféle professziói egymáshoz. A prekapitalista irodalmi termelési mód differenciálatlansága vagy a kapitalista irodalmi termelési móddifferenciáltsága tette számára lehetővé ezt a 19. századi Európában egyébként nem ismeretlen „szerephalmozást”?