É. Kiss Katalin - Az alárendelés alakulása a magyarban és az obi-ugor nyelvekben
85
É. Kiss Katalin - Az alárendelés alakulása a magyarban és az obi-ugor nyelvekben
DAB Nyelvészeti Esték Online, 2020. december 10. Fejlődés vagy változás? Az alárendelés alakulása a magyarban és az obi-ugor nyelvekben Az ómagyar nyelvemlékek és a mai hanti és manysi alapján arra következtethetünk, hogy az ugor alapnyelvben nem voltak alárendelő összetett mondatok. Alárendelő kötőszavaink a magyar nyelv külön életében keletkeztek, az orosz hatásra gyorsan változó obi-ugor nyelvekben pedig most kezdenek kialakulni. A magyar nyelv történeti nyelvtana (Benkő 1991–1995) a magyar alárendelő összetett mondatok megjelenését fejlődésként értékeli, elődeink gondolkodásának komplexebbé válásával magyarázza. Az előadás elméleti megfontolások és empirikus tények alapján amellett érvel, hogy nem fejlődésről, hanem az alapszórend átalakulásából következő változásról van szó. Valójában a mai ugor nyelvekben is ugyanolyan változatos lehetőségei vannak az alárendelésnek, mint a mai magyarban, és ugyanerre következtethetünk az ugor alapnyelvvel és az ősmagyarral kapcsolatban is – mindössze ezekre a nyelvekre az igeneves alárendelés, illetve közlést jelentő főigék esetén a parataxis jellemző. Az igeneves, illetve véges igés alárendelés nem két fejlődési fokozatot képvisel, hanem az igeneves alárendelés a szigorúan SOV alapszórend, a véges alárendelés pedig az SVO alapszórend velejárója. Az alapszórend és az alárendelés típusa közötti korreláció a feldolgozás (processing) elveiből, elsősorban a "minimalizáld a feldolgozási tartományt" John Hawkins (2004) által javasolt elvéből vezethető le.
több