"Nekünk mégis Mohács kell..."

304

"Nekünk mégis Mohács kell..."


"Nekünk mégis Mohács kell" című szimpózium nyolcadik előadása. A történeti szakirodalom szerint II. Lajos magyar és cseh király belefulladt a mocsaras, sáros vízbe menekülés közben a mohácsi csata után. Már a kortársak is gyanúsnak találták a király halálának a körülményeit, és a csata utáni napokban-hetekben elterjedt az a rémhír, hogy a királyt meggyilkolták. A Mohács-kérdéskör egyik visszatérő eleme a magyar király halálával kapcsolatos rejtélyek vizsgálata, mely már a 19. század első felében megkezdődött. Legújabban két szombathelyi orvos figyelemre méltó tanulmányt tett közzé az Orvosi Hetilap 2014-es számában. Megállapításuk szerint nem II. Lajos holttestét hantolták ki és temették el Székesfehérvárott 1526-ban. A tanulmány állításaival vitatkozva lehetségesnek tartom, hogy II. Lajos hullája a hullaviaszosodás miatt tűnt a Sárffy-féle jelentés szerint romlatlannak. A jelentés többi, vitatott része vagy topikus elem (nincs hullaszag), vagy van rá tudományos magyarázat (a víz hőfoka, a sírhant mérete, az időrend). A tanulmány részletesen megvizsgálja azt a 16. századból eredezett legendát, miszerint Szülejmán szultán hantoltatta ki Mohács közelében és temetette el Székesfehérvárott a legyőzőtt magyar uralkodót. Ennek első ismert előfordulás Marc’Antonio Pigafetta itáliai utazó leírása, amelyben szintén felbukkan – Szerémi György rémtörténetétől függetlenül – Dunaszekcső, mint sír II. Lajos esetében. Az ismert török források – bár fontos elemekben eltérnek egymástól – azonos ősre mehetnek vissza.

több kevesebb


"Nekünk mégis Mohács kell...", Törökvilág Magyarországon, Történelem

Történelem, Újkori történelem

OSZK, II. Lajos

Farkas Gábor (előadó)

14:42

2015. augusztus 29.

lillinbeatrice@gmail.com Országos Széchényi Könyvtár

2015. szeptember 15.

304
<iframe width="480" height="385" src="//videotorium.hu/hu/embed/11790" frameborder="0" allowfullscreen="allowfullscreen"></iframe>