"Nekünk mégis Mohács kell..."

"Nekünk mégis Mohács kell" című szimpózium hetedik előadása. Előadásomban a filológus-történész eszközeivel próbálom megvizsgálni, milyen állítások tehetők II. Lajos halálával, a holttest fellelésének körülményeivel és az azonosítással kapcsolatban, illetve hogy van-e okunk arra gyanakodni, hogy 1526 novemberében nem II. Lajost temették le Székesfehérváron. A király holttestének felkutatásával kapcsolatban a kulcsdokumentum Sárffy Ferenc levele, a kulcsszereplő pedig a holttestet megtaláló és azonosító kamarás, Czetricz Ulrich. Előadásom első felében azt kívánom tisztázni, hogy a Sárffy-levél bizonyosan korabeli dokumentum, vagyis nem későbbi hamisítvány, továbbá hogy pontosan mikor keletkezett, illetve hogy milyen adatok nyerhetők vagy nem nyerhetők belőle a holttest exhumálásának és Fehérvárra szállításának időpontját illetően. Ezt követően Czetricz szerepét kívánom alaposabban bemutatni. Elsősorban amellett kívánok érvelni, hogy az adott helyzetben nem volt nála alkalmasabb és hitelesebb személy, hogy a halott királyt azonosítsák, illetve analógiás alapon azt sem tartom kizártnak, hogy Czetricz akár a fogai alapján is azonosíthatta az oszlásnak indult uralkodót.
Nem tartom ugyanakkor elképzelhetetlennek, hogy Czetricz nem a király holttestét találta meg és azonosította II. Lajosként. Előadásom végén ennek lehetséges indokait venném sorra a korabeli politika összefüggéseibe ágyazva.