"Nekünk mégis Mohács kell..."

334

"Nekünk mégis Mohács kell..."


"Nekünk mégis Mohács kell" című hatodik előadása. A Szűz Mária tiszteletére szentelt székesfehérvári bazilikát István király alapította, s a középkorban Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete volt. Ide temették 15 királyunkat, számos uralkodói családtagot, továbbá rangos egyházi és világi személyeket is. Különös rangot adott a helynek, hogy az itt eltemetett István királyt és fiát, Imre herceget 1083-ban szentté avatták. A templom és a sírok gazdagsága azonban vonzotta a fosztogatókat is. A sírok tömeges, szervezett kirablása a török megszállás alatt következett be. A közel 150 éves török uralom ideje alatt Székesfehérvár elvesztette állami és egyházi kitüntetett szerepét, a bazilika épületében is jelentős kár keletkezett. A felszabadulás után a romos épület köveit a városi újjáépítésekhez elhordták, felhasználták. A XIX. század közepére a templomnak csak alapjai maradtak meg, s a föld felszínén semmi nem jelezte az egykori épületet. 1848-ban földmunkák során véletlenül bukkantak rá III. Béla és felesége, Antiochiai Anna vörös mészkő lapokból összeállított sírjaira. Az elhunytak királyi mivoltát a velük eltemetett királyi felségjelvények igazolják, személyazonosságukat a mellettük talált egyéb tárgyak és antropológiai vizsgálatok alapján határozták meg. A felfedezés azért is nagy fontossággal bír, mert máig ez az egyetlen olyan feltárás, amelyből minden kétséget kizáróan királyi személyekhez köthető csontmaradványok kerültek elő. III. Béla sírja leleteinek gazdagságával is kiemelkedik a XI–XIV. századi európai királysírok közül. Bár a székesfehérvári bazilika további ásatásai közel ezer egyén csontmaradványait hozták felszínre, az 1848-as feltáráshoz hasonló jelentőségű lelet már nem került elő. István király és Imre herceg eltemetési helyét sikerült ugyan azonosítani, de ezekben már nem voltak emberi maradványok, azokat szentté avatásukkor ugyanis a sírból kiemelték. A többi rangos sírkamra a fosztogatóknak esett áldozatul. Legtöbbjük a feltáráskor már üres volt; vagy feldúlt, hiányos csontmaradványokat tartalmazott melléklet nélkül. Joggal feltételezhetjük azonban, hogy a csontmaradványok között királyaink, királynéink földi maradványai lehetnek. Előadásomban a székesfehérvári királyi bazilika rangosabb temetkezéseinek eddigi vizsgálati eredményeit és a személyazonosításra tett kísérleteket mutatom be.

több kevesebb


"Nekünk mégis Mohács kell...", Törökvilág Magyarországon, Történelem

Történelem, Újkori történelem, Antropológia

OSZK, II. Lajos, Székesfehérvár, királysírok

Rácz Piroska (előadó)

21:13

2015. augusztus 29.

lillinbeatrice@gmail.com Országos Széchényi Könyvtár

2015. szeptember 15.

334
<iframe width="480" height="385" src="//videotorium.hu/hu/embed/11788" frameborder="0" allowfullscreen="allowfullscreen"></iframe>