Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék): Eötvöstől Einsteinig — a modern gravitációelmélet kísérleti és elméleti alapjai, II. rész — Gravitáció és geometria

A gravitáció modern — bár hamarosan száz éves — elmélete az Einstein-féle általános relativitáselmélet. Kiindulópontja a már Newton által is ismert furcsaság, a "súlyos" és a "tehetetlen" tömeg egyenlősége. Ezt a közismert, de a fizika (akkori) fővonalából kilógó, semmi máshoz nem társítható tényt — mint a sorozat előző előadásában részletesen megismertük — Eötvös Loránd nagy pontosságú mérései helyezték megbízható kísérleti alapra (bár Einstein maga nem ismerte ezeket a kísérleteket). De hogyan, milyen gondolati lépcsőkön át vezetett el a súlyos és a tehetetlen tömeg egyenlősége, sőt azonossága ahhoz a hatalmas szemléleti változáshoz, amit az általános relativitáselmélet hozott? Hogyan és miért söprűzte ki Einstein a fizikából (az "éter" hasonlóan radikális kiseprűzése után tíz évvel) a hagyományos, mindenki által használt és érteni vélt "gravitációs erő" és "gravitációs tér" fogalmát, és vezette be helyettük a még ma is sokak szemében misztikusnak tűnő "görbült tér", sőt "görbült téridő" fogalmát? Hogyan képes ez az új fogalom megmagyarázni a hétköznapi gravitációs jelenségeket? Miért nyomja a talpunkat a talaj, ha a modern fizika szerint nem is létezik gravitációs erő? Miért esnek le a kövek, miért keringenek a bolygók a Nap körül? Hogyan lehet ezeket a jelenségeket a görbült téridő fogalmaival leírni? És ha mindez igaz, miért gondolt annak idején Newton, és utána évszázadokon át mindenki valami egészen másféle magyarázatra? És egyáltalán: hogyan lehet megérteni, elképzelni a tér vagy a téridő "görbülését"? Mit jelent "a fizika geometrizálódása", az a folyamat, ami a speciális relativitáselmélettel kezdődött, az általános relativitáselmélettel vett lendületet, és ami egyik legnagyobb diadalát épp napjainkban, az absztrakt geometriai fogalmakra épülő részecskefizikai Standard Modell utolsó hiányzó, de az elmélet által megjósolt építőkockájának, a Higgs-bozonnak a felfedezésével érte el? Hogyan folytatódhat ez a folyamat, lehetséges-e, hogy a 21. század fizikusai — Einstein álmát beteljesítve — az egész fizikát a geometriára vezetik vissza? 
További infó: http://atomcsill.elte.hu/program/kivonat/2014-2015/2