Könyv és mesterség a kora újkori Magyarországon

A könyvnyomtatás forradalma Európában a kora újkor során bontakozott ki. A folyamatosan növekvő könyvtermés potenciális olvasóközönsége, az esetünkben professziók összességeként értelmezett polgárság gyűjteményeinek nagyságát történelmi, társadalmi, gazdasági, földrajzi és intellektuális szempontok egyaránt befolyásolták. A polgári könyvtárak állományáról főként a hagyatéki összeírások adnak tájékoztatást a 21. század kutatói számára. Az inventáriumok könyveket felsoroló részei az Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez sorozatban jelentek meg; a forrásközlések mind tartalmi, mind mennyiségi szempontok alapján kielégítően elemezhetők – a kutatás ez utóbbira helyezi a hangsúlyt. Az erdélyi, felvidéki és nyugat-magyarországi összeírások esetében több, mint 800 esetben ismert az elhunyt mestersége, így lehetőség nyílik arra, hogy az egyes foglalkozáscsoportok magánkönyvtárainak állományát egymással összefüggésben vizsgáljuk. Gyakoriságvizsgálatok, valamint többdimenziós és kereszttábla-elemzések segítségével felvázolhatók a polgári könyvtárak idő- és térbeli változásai. A kutatás kitüntetett figyelmet szentel a tanító értelmiség könyvgyűjteményeinek.