Események

  • Hagyatékok feldolgozásának interdiszciplináris tanulságai (28 publikus felvétel)

    országos konferencia

    A történész szakma érdeklődésének a mikrotörténelmi kutatások felé fordulásával párhuzamosan egyre hangsúlyosabban jelenik meg a levéltáros szakmában a magániratok gyűjtésének igénye is, az így gyűjteménybe került iratok feldolgozásnak módszertana azonban még kevésbé kiérlelt, mint a köziratoké.

    A magániratok rendszerbe kerülése már felveti az első, a későbbi munkát alapvetően meghatározó kérdéseket: milyen szempontok alapján ítélhetjük az iratanyag egyes darabjait maradandó értékűnek, másokat pedig selejtezhetőnek? Szempontjaink vajon egybeesnek-e az anyagot később használni kívánó történész, társadalomtörténész szempontjaival? Fontossá válhat-e a későbbi kutatások során az átlagember fennmaradt bevásárlólistája vagy ismeretlen okból nagy becsben tartott színházi belépőjegyei? Az ehhez hasonló kérdések különös hangsúlyt kapnak közéleti személyiségek, de még inkább művészek hagyatékának kezelése során, ahol az is kérdéssé válik, hogy ugyanolyan értékűnek tekinthetők-e a művészek mindennapi feljegyzései, mint az átlagemberek hasonló feljegyzései, vagy esetükben más szempontrendszer alkalmazása válik szükségessé?

    A kezdeti kérdések mögött számos további kérdés merül fel. Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a jó válaszokat a levéltáros szakma csak más tudományterületek bevonásával tudja megtalálni, ugyanakkor a tapasztalatcsere minden fél számára hasznos lehet.

    Levéltárunk valamelyest belelát egyes irodalmi műhelyek hagyatékfeldolgozó munkájába, és érzékeljük ezen műhelyek felől érkező igényt arra, hogy az iratok rendezésével, kezelésével kapcsolatos módszertani információkat szerezzenek, különösen az anyag feldolgozásának kezdeti stádiumában. Feltételezésünk szerint hasonló helyzetben lehetnek a képzőművészek hagyatékát gondozó kutatók is, hiszen kutatásaik alapvetően tárgyiasult műalkotásokra irányulnak, nem a más megközelítést igénylő iratanyagok gondozására.

    A művészi hagyatékok feldolgozásának területén tehát különösen nagy szükségét érezzük egy interdiszciplináris párbeszéd elindításának, hiszen tapasztalataink szerint gyakran csak személyes ismeretségeken, kollegiális kapcsolatokon múlik, hogy egy-egy iratanyag kezelője és a témával elmélyülten foglakozó kutató egymásra találjon, és az esetleg évtizedek óta lappangó iratanyag életre keljen.

    A fentiek miatt éreztük időszerűnek a legkülönfélébb tudományágak képviselőit felvonultató közös fórum szervezését, ahol a különböző iratok rendezését és kezelését hivatásszerűen és professzionálisan ellátó levéltárosok szempontjait összevethettük az iratok tartalmát vizsgáló kutatók szempontjaival.

    A konferencia szervezése során törekedtünk arra, hogy a hagyatékok feldolgozásának módszertani kérdéseit népszerű témákba ágyazottal jelenítsük meg, olyan esettanulmányokon keresztül, amelyek méltán tartanak igényt a nem szakmai közönség érdeklődésére is. Ennek érdekében két napos konferenciánk programjában a politikusok, katonák, hétköznapi emberek és képzőművészek hagyatékának feldolgozásával kapcsolatos előadásokon kívül kiemelt szerepet szántunk az irodalmi hagyatékok feldolgozásának helyzetét bemutató előadók meghívására.

     

  • Merre tart az európai szociális modell?  (10 publikus felvétel)

    Nemzetközi tudományos konferencia FERGE ZSUZSA 85. születésnapja tiszteletére

    Nemzetközi tudományos konferencia FERGE ZSUZSA 85. születésnapja tiszteletére

     

    • Konferencia
    • 2016. április 29.
  • Networkshop 2016 konferencia (122 publikus felvétel)

    A konferencia kiemelt támogatója a Cisco Systems Magyarország

  • A 2016. évi Faludi Ferenc- és Tarnai Andor-díjak átadása (5 publikus felvétel)

    Kovács Ilonának és T. Erdélyi Ilonának

    • ünnepség
    • 2016. április 5.
  • Az értelmezés hatalma II. (11 publikus felvétel)

    Szerző és szerzőség a modernitás előtt

    • Konferencia
    • 2016. április 6.