The tree model and its consequences

1 by rating:

Dr. Krisztina Fehér (egyetemi tanársegéd - Debreceni Egyetem BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszék)

To view the recordings on Videotorium you'll need to upgrade you Adobe Flash Player software. Your computer has a previous version or has no Flash installed. Click here to get Adobe Flash Player!
Slide list  
  • Uploaded by:

    tkis
  • Time of recording:

    February 14, 2011

    Length of recording:

    35m 59s
  • Time of upload:

    February 16, 2011
  • Keywords:

    társas-kognitív nyelvészet, családfa, természetitörvény-koncepció, naturalizmus, darwini törzsfa, Stammbaumtheorie, ugor–török háború, finnugor, pidzsin, kreol, alapnyelvi rekonstrukció, szabir, alapnyelv, inkorporáló nyelvek, izoláló nyelvek, nyelvi érintkezés, gráf, nyelvkeletkezés, monogenezis, poligenezis, uniformitás-elv, Gombocz Zoltán, Hunfalvy Pál, Budenz József, Vámbéry Ármin, Bárczi Géza, Cseresnyési László, August Schleicher, Antoine Meillet, Robert A. Hall, Keith Whinnom, Loreto Todd, Max Müller, Darwin, Charles Lyell, Jacob Grimm, Saussure, Chomsky
  • Research area classification:

    Language sciences, Linguistics
  • Views:

    438
  • Dr. Krisztina Fehér (lecturer)

    egyetemi oktató
    egyetemi tanársegéd - Debreceni Egyetem BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszék
  • Dr. Tamás Kis (organizer)

    egyetemi oktató
    egyetemi docens - Debreceni Egyetem BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszék
  • Ákos Pozsonyi (camera-man)

    ev
    munkatárs - ev

Description

Schleicher családfamodelljére alapozva az összehasonlító nyelvtudományban a 19. század második felétől axiómának számít, hogy a közösségi értelemben vett nyelvek mindig egyetlen előzményre vezethetők vissza, ezért rokonsági viszonyaik is kizárólag erre az alapnyelvre hivatkozva jelölhetők ki. Az előadás arra kíván rámutatni, hogy ez a közkeletű vélekedés nem más, mint a családfa-metafora szükségszerű, a priori következménye, amely azonban a valós nyelvi folyamatoknak nemigen felel meg. Az evolúcióelmélet ötletére is támaszkodó schleicheri koncepció — többek között Darwin biológiai törzsfájának mechanikus és félreértésekkel terhelt adaptációja miatt — a nyelvek genezisének modellezésére eleve, pusztán szerkezetéből adódóan alkalmatlannak látszik. A nyelvek alakulástörténetének egyes sajátosságait ugyanis aránytalanul hangsúlyozza, miközben a többit az észrevehetetlenségig elrejti, ezáltal — a rokonság fogalmi értelmezését szűkre szabva — a folyamatokról egyoldalúan torz képet közvetít, az eredendő nyelvkeletkezésről pedig nem is tud számot adni. Bár az előadás a kérdéshez ezúttal még elsősorban a problémák bemutatása felől közelít, a kritikai elemzés nem önmagáért való: annak a rokonsági hálómodellnek az elméleti-módszertani hátterét alapozza meg, amit a sorozat következő darabja állít majd a családfaábra helyébe. http://mnytud.arts.unideb.hu/tkny/ea1_2.html

Introduction to socio-cognitive linguistics » The tree model and its consequences

Schleicher családfamodelljére alapozva az összehasonlító nyelvtudományban a 19. század második felétől axiómának számít, hogy a közösségi értelemben vett nyelvek mindig egyetlen előzményre vezethetők vissza, ezért rokonsági viszonyaik is kizárólag erre az alapnyelvre hivatkozva jelölhetők ki. Az előadás arra kíván rámutatni, hogy ez a közkeletű vélekedés nem más, mint a családfa-metafora szükségszerű, a priori következménye, amely azonban a valós nyelvi folyamatoknak nemigen felel meg. Az evolúcióelmélet ötletére is támaszkodó schleicheri koncepció — többek között Darwin biológiai törzsfájának mechanikus és félreértésekkel terhelt adaptációja miatt — a nyelvek genezisének modellezésére eleve, pusztán szerkezetéből adódóan alkalmatlannak látszik. A nyelvek alakulástörténetének egyes sajátosságait ugyanis aránytalanul hangsúlyozza, miközben a többit az észrevehetetlenségig elrejti, ezáltal — a rokonság fogalmi értelmezését szűkre szabva — a folyamatokról egyoldalúan torz képet közvetít, az eredendő nyelvkeletkezésről pedig nem is tud számot adni. Bár az előadás a kérdéshez ezúttal még elsősorban a problémák bemutatása felől közelít, a kritikai elemzés nem önmagáért való: annak a rokonsági hálómodellnek az elméleti-módszertani hátterét alapozza meg, amit a sorozat következő darabja állít majd a családfaábra helyébe.